Adj esélyt a patahenger szindróma gyógyulásának

(„Az idő nem fontos. Csak az élet számít!” Luc Besson: Az ötödik elem)

   A patahenger szindróma (navicular desease) meghatározására éppúgy különböző leírásokat találunk, ahogy a kialakult betegség gyógyítására vonatkozó megközelítésre. A hétköznapi állatorvosi nomenklatúrában: A pataízület mögött helyeződő nyírcsont és a mögötte lévő nyálkatömlő (bursa) megbetegedése. A holisztikus megközelítés szerint minden, a szarutokon belüli kóros elváltozás kimeríti a patahenger szindróma fogalmát. 

Írásunk célja nem a különböző nézetek összehasonlítása, hanem a kialakult betegség gyógyítása a leginkább érintett fél, a ló szempontjából.

   A patahenger szindróma a természetben élő lovak között nem létező betegség. Kialakulásának kizárólagos oka az emberi környezet hatása, u.m. nem megfelelő tartási körülmények, terhelés, táplálkozás, patkolás (szoktak emlegetni genetikai okokat is, de, mivel a természetben nem létező betegségről beszélünk, a háziasított lovak pedig elenyésző mértékben különböznek genetikailag vadon élő társaiktól, így ezt az okot kizárhatjuk (Török Tibor genetikus: Mit tudunk a lovak genetikájáról? 2015). Fenti környezeti hatásokon felül hajlamosító tényezők lehetnek a túlsúly, nagy méret és leginkább a csikókori mozgáshiány. 

   Albert Einstein már-már közhelyes megállapítása szerint „Nem lehet megoldani problémákat ugyanazzal a gondolkodásmóddal, amivel csináltuk őket”.  Figyelembe véve, hogy a patahenger szindrómával küzdő lovak jelentős hányadának életvitele messze elkerüli természetes igényeiket, tekinthetjük ezt a gondolatot kiindulópontnak a gyógyítás irányának meghatározásakor. Ez praktikusan azt jelenti, hogy kellő bátorsággal olyan döntéseket kell hoznunk, melyek elsősorban a ló fiziológiai igényeit veszik figyelembe.

Általánosságok helyett egy konkrét eset leírásán keresztül szeretnénk rávilágítani ezen döntések fontosságára.

   A most 12 éves herélt 2014 júliusában került hozzánk, akkori állapotában patkóban is sántaságot mutatott. A tulajdonosok elmondása alapján 4 éves korában jelentkezett először sántaság. A 4-9 éves kora közötti időszakban próbálták tünetmentessé tenni, de mindezek ellenére állapota folyamatosan romlott, míg végül a gyógyszeres kezelések is csak egy-két napra hoztak tünetmentességet mutató látszateredményeket. Életvitelére jellemző volt a korai és helytelen terhelés, boxos, kis karámos tartás, patkó viselése, társas élet hiánya.  

 Mindezek ismeretében annak érdekében, hogy ez a fiatal ló hosszú távon esélyt kapjon az életminőség javulására, nem maradt más választás, mint a korábbiaktól eltérő eszközök alkalmazása. Legfontosabb szempontként azon korlátok megszüntetése , melyek egy ló szervezetét önmagukban is gátolják az egészség kényes egyensúlyának fenntartásában. A szűk, magányos élettér (boksz) helyett tágas, a folyamatos mozgás lehetőségét biztosító térbe (legelő) és a szociális lét lehetőségét biztosító ménesbe került . Az optimálisabb környezet optimálisabb működést eredményez.

 Eltávolításra került a paták egészséges működését leginkább gátló tényező, a patkó. Nem célunk itt részletesen taglalni a pata működését és a működés hatását a ló teljes szervezetére.  Ma már számos, könnyen elérhető dokumentáció áll rendelkezésre felvilágosult szakembereknek köszönhetően, melyek részletesen foglalkoznak a témával (Dr Tomas Teskey állatorvos: A béklyótól megszabadított láb, paradigmaváltás a lovak lábbetegségeivel kapcsolatban, Journal of Equine Veterinary Science in February, 2005, Pete Ramey kovács: Hoofcare in the 21th century, Dr Hiltrude Strasser állatorvos: New methods of the treatment of navicular desease stb)

   Nem kell feltétlenül szakembernek lennünk ahhoz, hogy józan eszünkre hallgatva jó döntéseket tudjunk hozni. A pata egy bonyolult szerv, évmilliók alatt alakult ki az a forma , mely kb 7 millió éve változatlan. Az elmúlt 7 millió évet a lovak sikeresen élték túl ezen formájú, szerkezetű, funkciójú patával. Nehéz elképzelni, hogy az ember jelenkori elvárásainak a ló egészségére gyakorolt hatása felülmúlná 7 millió év viszontagságait – utalva itt egy gyakori és széles körben elterjedt téves nézetre, miszerint a mai domesztikált lovak általában nem képesek „mezítláb” létezni, sportteljesítményt nyújtani.

   Az életmód és a pata funkciója elválaszthatatlanul támogatják a lovat a túlélésben. A táplálék felvételének érdekében végzett folyamatos mozgás lehetővé teszi, hogy a patamechanizmus által támogatott keringés segítse a szív működését. A vese mellett kiválasztó szerepe is van, a patairha által kiválasztott elhasznált fehérjéket felhasználja a szaruképzéshez. A pata belső szerkezetének jelentős érhálózata táplálja azt, támogatja a tapintási érzékelést, valamint kiszolgálja a patamechanizmus által keltett pumpáló funkciót, segítve a vér visszajutását a szív felé. A pata egy élő, dinamikus szerv, egészségének megléte a ló egészségének alappillére. Az egészséges pata emellett dinamikus formák összetett egysége, melyek lehetővé teszik a ló számára azokat a mozgásokat, melyek túlélésének feltételei (minimális idő alatt elérhető végsebesség), és azokat is, melyek kb. 6 ezer éve szolgálják különböző érdekeinket (közlekedés, háború, munka, sport, rekreáció, hobbi stb). 

   Könnyen megérthető, hogyha ennek a csodálatos és összetett szervnek a működését bármi módon gátoljuk, az többé nem lesz képes funkcióját maximálisan ellátni, így a ló egészségét sem tudja többé szolgálni. Amennyiben korlátozzuk működését, annak káros hatása lesz elsősorban a vérkeringésre. Ma már nem kell orvoshoz fordulnunk azért az információért, hogy a nem megfelelő, renyhült keringés előbb, vagy utóbb a teljes szervrendszerre káros hatással lesz. Többek között a máj működésére, mely a lónak is a méregtelenítésért felelős első számú szerve. 

   És ezzel vissza is térhetünk 10 éves heréltünkhöz. A patkólevételt követő 6. héten állapotában erőteljes romlás következett be. A patákban lévő fájdalom miatt a lábra állás is nehézséget okozott neki. A fájdalom oka a patákban már korábban meglévő (patkóban is sánta volt) gyulladásos folyamatok térnyerése volt. A patkólevételt követően a patamechanizmus beindította a normális működést, a szervezet öngyógyító mechanizmusait, melyek elsődleges szerepe a gyulladások leküzdése volt. Az újraindult folyamatok miatt a szervezet „felismeri” és szabadulni igyekszik a károsodást okozó anyagoktól, mely folyamat során a szarutokban keletkező feszültség okozza az állat fájdalmát (tályogosodás). Ha nem tudnak ezek a folyamatokat kiteljesedni és befejeződni, nem lesz esély a valódi gyógyulásra, az elkendőzött problémák hamarosan újra jelentkezni fognak. Ennek elkerülése érdekében fájdalomcsillapítás mellett támogattuk a lovat abban, hogy állapotához képest a lehető legtöbbet mozogjon, érzékeny talpát patacipővel védtük. A patacipő védi a patát anélkül, hogy annak működését befolyásolná. A mozgás serkenti a keringést és ezzel gyorsítja a folyamatot. A segítségül hívott állatorvosok homeopátiás, valamint akupunktúrás kezeléssel is támogatták a lovat. Néhány nap múlva megnyílt a szarutok és a feszültséget okozó anyagok távozni kezdtek a patából. Ez a folyamat nyilvánvaló megkönnyebbülést okozott a lónak és ettől kezdve napról napra egyre többet és könnyebben mozgott. A több mozgás gyorsabb pozitív változásokat eredményez, e pozitív változások visszahatnak a teljes szervezet optimálisabb működésére, melyet mindeközben a ló számára a természeteshez közelítő fizikai (elegendő mozgástér 24/7) és mentális (ménesi lét) tényezők támogatnak

A lábbetegségek, így a patahenger szindróma rehabilitációja esetén az alábbiakkal is számolni kell:

  • Időtényező: a beteg, deformálódott pataszerkezetet nem lehet kicserélni, mint egy lyukas biciklikereket, meg kell várni, amíg az magától kicserélődik. Tapasztalat szerint legalább egy évet vesz igénybe, amíg az új, egészséges pataszerkezet ismét kialakul. Ez alatt az idő alatt előfordulhatnak visszaesések, mindeközben a szerkezet folyamatosan átalakul.
  • Önmagában a patkó eltávolítása nem elegendő a gyógyuláshoz. Ha nem változtatunk olyan fontos tényezőkön, mint mozgás (mennyiség és minőség), táplálkozás, megfelelő szociális lét, nem biztosítjuk a fiziológiás pataszabályzást (nem azonos a patkolást előkészítő szabályzással), csak szerencsés esetben várhatunk hosszú távú javulást.
  • Károsodás mértéke: a káros hatások visszafordíthatatlan elváltozásokat okozhatnak az eltelt idő, a ló kora függvényében (pl. ízületek, szövetek károsodása, emésztőrendszeri problémák, pl.gyomorfekély).

   Az esetleírásban szereplő fiatal ló életének jelentős részét ezzel a lábproblémával élte le, mely hatással volt fizikai és mentális fejlettségének állapotára (éveken át tartó folyamatos fájdalom), amennyiben nem volt ideje egészségesen elérni a felnőtt kort (kb 7 éves korukra érik el a fizikai érettséget). Így a rehabilitáció során fizikailag és mentálisan is újjá kellett magát építenie – ezt a feladatot lehetőségeihez mérten maximálisan teljesítette (fiziológiailag nem megfelelő tartás, táplálkozás, terhelés okozta térdprobléma ma is jelen van).  A megfelelő környezet, kellő mennyiségű és minőségű mozgás, takarmány és pataszabályozás biztosítása mellett szervezete saját magát gyógyította meg

A gyógyulás fogalmát minden szempontot figyelembe véve kell megfogalmaznunk. A gyógyítás célja nem elsősorban az, hogy az állat minél előbb ismét ki tudja szolgálni céljainkat. Tiszteljük lovainkat annyira, hogy életminőségük javítását saját érdekeink elé helyezzük – mely döntés szolgálni fogja érdekeinket, hiszen hosszú távon egészségesebb társunk lesz. 

Sokszor hangzik el az alábbi kérdés: miért működik mégis a lovak többsége patkóban? A válasz egyszerű: nem működnek. Egy németországi felmérés szerint a 80-as években Németországban a patkolt lábú lovak kb  80%-a láb-és elsősorban lábvég problémák miatt szenvedett maradandó károsodást, vagy hullott el. Ez az arány a 90-es évekre elérte a 96 %-ot. 

Felelősek vagyunk lovaink egészségéért, érdemes gyarapítani ismeretinket róluk, hiszen ezen ismeretek birtokában tudunk felelősségteljes döntéseket hozni úgy a kialakult betegségek elérhető kezelésével, mint azok megelőzésének lehetőségeivel kapcsolatban.

Leave a Reply

Your email address will not be published.