Z-Clinic néven 2010 óta foglalkozunk lovakkal, elsősorban lovak rehabilitációjával és kommunikáción alapuló képzéssel.
Tevékenységünk nézőpontja a ló, mint egész élőlény minél teljesebb megismerésére irányul, az adott lovat a környezetében, azzal együtt egy egységként vizsgálva.
Miért gondoljuk célravezetőnek ennek a nézőpontnak a szem előtt tartását nemcsak a rehabilitáció során, de mindennel kapcsolatban, ami a lovat érinti?
Tapasztalatainkra, tanulmányainkra alapozva a lovak „problémájának” túlnyomó részét olyan környezeti hatások okozzák, melyek elsősorban az ember mellett, az ember által alkotott környezetből és azok hatásaiból erednek. Olyan környezetben, ahol nagy az eltérés a ló természetes igényeitől, megfigyelhetően több „probléma” adódik a lovakkal.
Ezért a lóval, mint élőlénnyel kapcsolatban minden megközelítés ( tréning, rehabilitáció, egészség megőrzése és visszaszerzése ) akkor lehet sikeres, ha az adott lovat az adott környezetben, azzal együtt egy egységként értelmezi.
A legfontosabb tényezője a lovak jólétének azonban a ló tulajdonosa, felelős „tartója”, ezért kiemelten fontosnak tartjuk, hogy ez a felelős személy megfelelő mennyiségű és minőségű információval rendelkezzen úgy saját lováról, mint általában a lóról, mint fajról egyaránt. Az őszinte érdeklődés őszinte információk megszerzését biztosíthatja.
Kiemelten kezeljük annak fontosságát, hogy a lótulajdonosok megértsék, képesek önállóan helyes, tájékozott döntéseket hozni lovaikkal kapcsolatban.
A ló, mint élőlény megismerése a legtöbb u.n. civilizációs betegség megoldására választ ad, legyen szó pata- és lábvégproblémákról, egyéb mozgásszervi problémákról, az emésztőrendszert érintő számtalan betegségről, vagy az u.n. viselkedési zavarok széles tárházáról.
A ló – többek mellett – azért csodálatos élőlény, mert mindig őszinte partner az emberrel való kapcsolat kialakításában és annak fejlesztésében. Viselkedése minden körülmények között mentes olyan elemektől, melyek kizárólag az emberi elmében léteznek.
A lóval való valódi kapcsolat kialakításához az embernek hajlandóságot kell mutatnia az önismeret útjára lépni és azon őszinte válaszokat keresni.
Az ezen az úton szerzett tapasztalatainkat is örömmel adjuk át foglalkozásainkon.
Mészáros Zoltán & Boros Sarolta
Már húsz éve, hogy egy ausztriai élmény hatására úgy döntöttem, az életemet a lovak életminőségének javításának szentelem.
Az alapoknál kezdtem, lovászkodtam kisebb-nagyobb istállókban, voltam belovagló ismert díjlovas mellett, majd önkéntes egy lovakat mentő alapítványnál. Ezen a változatos terepen vezető úton szerzett tapasztalatok egyre csak erősítették elhatározásomat, hogy a domesztikált lovak mellett minden téren szükség van olyan tudás megszerzésére és átadására, mely lóközpontú és segít a lovaknak hosszabb és egészségesebb életet élni a mai ember mellett. Hazai és külföldi szakemberektől tanulmányoztam a megértésen alapuló kommunikációt ló és ember között, az erre alapuló tréningeket. Innen tovább vezetett az út az egészség alappilléreinek meghatározásához és az ott végzett munka fontosságához.
A tartási körülmények, a táplálkozás, a tréning metódusa és mindenek felett a pata egészségének, mint minden más, a létezéssel kapcsolatos kérdés alapkövének fenntartása, helyreállítása került fókuszba.
A megszerzett elméleti tudás, gyakorlati tapasztalat, közel 1000 ló esetének követése és tanulmányozása, a számtalan “nincs tovább” diagnózisú ló visszahozatala fontos, de még fontosabb ennek a tudásnak az átadása a lovak mellett élő embernek, hiszen a legtöbbet ők tudják tenni lovaikért. Ma ez a fő célom.
Lovas érdeklődésem apai gyökereim helyszínéhez kötődik, minden a hídvégardói TSz lovainál kezdődött. Onnan egyenes út vezetett minden elérhető lovardába, a lovaglási alapokat a Tattersaal-ban eltöltött évek adták.
A testvéremtől kapott Monty Roberts könyv elolvasása ébresztette fel bennem először a kérdéseket, majd Monty Roberts bécsi bemutatója az elhatározást – másképp fogom csinálni, mert másképp is lehet. Hazai “másképp lóhoz álló” edzők mellett tanultam, külföldi funkcionális mesterek munkáit figyeltem. Minden, az ezen az úton megszerzett élmény és tapasztalat tovább erősített abban, hogy jó úton járok, amennyiben a ló és ember között létrejöhető kapcsolat maximumát keresem.
Ezen az úton találkoztam Zolival, akinek tiszta szándéka és tennivágyása találkozott a bennem megfogalmazott célokkal. A közösen megtett út tapasztalatai olyan fejlődési lehetőségeket teremtettek mindkettőnk és egységünk számára is, amely ma képessé tesz bennünket arra, hogy a lovat saját környezetében egységként vizsgálva széles körű kérdésekben tudjunk a tulajdonosokon keresztül a lovaknak segíteni.